Hozzávalók normál sütő-tepsihez: 45 dkg liszt (fele finom, fele rétesliszt, vagy süteményliszt), 2 tojás, 8 dkg margarin, 3 evőkanál kristálycukor, 3 dkg élesztő, 3 dl tej vagy víz, csipet só, margarin vagy olaj a tepsi kenéséhez, 10 dkg őrölt dió, 8 dkg cukor, valamilyen kemény lekvár. Az élesztőt csészében kevés langyos tejbe morzsolom, hozzáadva 1 kávéskanál cukrot, felfuttatom.
A lisztet tálba szitálom (ha van, kelesztő tálba), beleütöm az egyik egész tojást, a másiknak a sárgáját, apránként hozzáöntöm a langyos tejet, cukrot, sót, a lágy margarint (félig felolvasztom), s az egészet fakanállal alaposan lágy tésztává összedolgozom, amíg hólyagosodni kezd.
Ha van keverőtál, akkor azt letakarva, meleg vízbe állítom, (15 perc után csak lazán átkeverve, s még 15 percig letakarva hagyom).
Keverőtál nélkül a tálat meleg helyen kelesztem, pl. párnák közt (ilyenkor a kelesztése egy órát vesz igénybe).
Utána alaposan lisztezett gyúrótáblára öntve, lehetőleg szögletes formára, félujjnyi vastagra nyújtom. Derelye-metszővel vagy késsel kb. 10x10 cm-es kockákra vágom, s mindegyik közepébe kb. fél evőkanál kemény lekvárt helyezek (legjobb a savanykás lekvár: ribizli, meggy, szilva). Egyenként buktákat formálok belőlük (két oldalt egymásra hajtom, és mindkét oldalon kicsit összenyomom. Margarinnal vagy étolajjal kikent tepsiben, három sorban egymás mellé helyezem úgy, hogy az oldalait kenőcskével, étolajjal bekenem, hogy megsütve szétváljanak.
Konyharuhával letakarva ismét kelni hagyom.
A sütőt előmelegítem. A duplájára kelt tészta tetejét a maradék, villával felvert tojásfehérjével óvatosan bekenem, és az összekevert őrölt diós-cukor keverékkel bőven beszórom.
Betolom az előmelegített sütőbe, kb. 15-20 perc múlva megnézem, ha kell, megfordítom (enyém még hagyományos sütő). Közepes lángon kb. 40 perc alatt megsül.
Aki szereti, kihűlés után porcukorral megszórhatja.
Én nagyméretű tepsiben másfél adagot szoktam sütni, mivel nagyon finom, és sosem elég.
Kezdő háziasszonyok, vigyázat! A kelt tészta előkészítésénél ne szellőztessünk, mivel ha megfázik, nem kel meg, és nem olyan lesz, amilyennek lennie kellene.
Forrás: Finta Kata - Süssünk-főzzünk ízesen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése